Beke Péter interjú - Bolha Focitanoda SE

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Beke Péter interjú

Hírek > 2020
Labdarúgás: fontos döntés előtt áll a Hamburg 19 éves magyar csatára
Beke Péter a Bolha Focitanodában nevelkedett labdarúgó, akivel a NEMZETISPORT.HU készített interjút. A Hamburg 19 éves magyar csatára fontos döntés előtt áll...

Pór Károly utanpotlassport.hu
Nem sok magyar futballista mondhatja el magáról, hogy harmadik éve külföldön játszik, és immár a harmadik idényében tud tíz gól fölött termelni a bajnokságban, amelyikben játszik – még az is lehet, hogy a Hamburg U19-es csapatában szereplő, 19 esztendős Beke Péter az egyedüli légiósunk, aki ezzel büszkélkedhet. A 65 meccsen elért 43 gól pedig azzal együtt is jó mutató a csatártól, hogy utánpótlás-bajnokságról beszélünk.
– 2017-ben szerződtél a Ferencváros korosztályos csapatától Hamburgba, hogyan élted meg az az óta eltelt időszakot?
– Az első év elment a beilleszkedésre – válaszolta megkeresésünkre a HSV U-válogatott csatára, Beke Péter. – Meg kellett tanulnom a nyelvet, meg kellett szoknom, hogy távol vagyok a családtól, egy idegen környezetben. Szerencsére a társak jól fogadtak és a klub is mindent megtett azért, hogy mielőbb leküzdjem a nehézségeket, heti négyszer négy óra intenzív nyelvtanuláson vehettem részt, végig az volt a benyomásom, nagyon figyelnek rám a klubnál, és nem éreztem egy pillanatig sem hátrányban magam, amiatt, hogy légiós vagyok. Az U17-es csapatban így is sikerült tizenegy gólt szereznem és gólpasszokat is adtam  A következő idényt már az U19-es csapatnál kezdtem, új edzővel, idősebb játékosok között, így nem voltam rögtön kezdő, de miután megsérült a centerünk, már lehetőséget kaptam, huszonnégy meccsen tizennyolcszor voltam eredményes. Összességében jó évet zártam, hiszen idősebbek között játszva sikerült ennyi gólt szereznem. A jelenlegi idényünkben tizenhét meccsen tizennégyszer találtam be, bízom benne, hogy tudjuk folytatni az idényt és növelhetem még a góljaim számát.
A Hamburg U19-es csapatának magyar csatára 17 bajnokin 14 gólt szerzett ebben az idényben
– A nyáron lejár a szerződésed. Milyen lehetőségek közül választhatsz, Hamburgban mennyi esélyt látsz arra, hogy eljuss az első csapatig, ha maradsz? Milyen szempontok alapján döntesz a jövődről?
– Az elsődleges szempont a jövőmmel kapcsolatban, hogy a lehető legmagasabb szinten a lehető legtöbb lehetőséget kapjam, felnőttek között. Megtisztelő, hogy Németország mellett Belgiumból, Hollandiából és Olaszországból is érdeklődnek irántam első osztályú klubok.  Egyelőre azonban nem az a legfontosabb, hogy milyen osztályban játszom, hanem hogy belépjek a felnőttfutballba. Az, hogy egy ifjúsági játékos hogyan lép át a felnőttek közé, olyan döntés, ami egyszer adódik egy pályafutás során. Ezért nagyon megfontolt döntést kell hozzak. Az a fontos, hogy reálisan fel tudjam mérni, melyik az a szint, amelyiken lehetőséget kaphatok. Másrészt érdemes megvizsgálni, hogy az a klub, amelyik majd szerződést ajánl, hány fiatalt foglalkoztat, mennyit épített be a csapatba az elmúlt években, hányadik center lennék a keretben. Hamburgban már jelezték, hogy hosszabbítanának velem, de a klubnál az a rendszer, hogy az ifjúsági csapatból kikerülő játékosok a negyedosztályban szereplő második csapathoz kerülnek, onnan lehet aztán majd eljutni az első csapatig. Amióta itt vagyok, néhány játékos már be tudott kerülni az első csapatba az utánpótlásból, de ők is először a negyedosztályban szerepeltek. Az eddigi sportigazgatónknál, Jonas Boldtnál az volt a szokás, hogy végig kell járni a ranglétrát, igaz ő már harmadik sportigazgató, mióta itt vagyok... Nem zárkózom el attól, hogy hosszabbítsak, az U19-es csapathoz képest a második csapat is előrelépés, hiszen ott jóval nagyobb a tempó, de ha a negyedosztálynál lesz lehetőségem nagyobbat ugrani, magasabb szinten fejlődni, akkor nem biztos, hogy maradok.
– A Hamburg első csapata jelenleg a harmadik, osztályozót érő helyen áll a Bundesliga 2-ben, egy ponttal van elmaradva a már feljutó Stuttgarttól. Hogyan befolyásolja az első csapat szereplése a fiatalok helyzetét a klubnál?
– Úgy gondolom, ha folytatódik a bajnokság, meglesz a feljutás. Olyan erős az első csapat kerete, hogy ha nem sikerül kivívni a feljutást, akkor nem tudom, mi a baj. Viszont ha nem sikerül, akkor a következő idényben még nagyobb lesz a nyomás a csapaton, és egy ilyen helyzetben talán nehezebb bekerülni a fiataloknak, mintha az első osztályban stabil középcsapattá tudna válni a Hamburg, mert akkor nagyobb lehetősége lenne az edzőnek a kísérletezésre. Én már edzettem az első és a második csapattal is, sőt a második csapat bajnokiján voltam már keretben is, de nem álltam be, szóba került, hogy a második csapatban lehetőséget kaphatok még a tavasszal, de amikor leállt a bajnokság márciusban, hazaküldték a légiósokat, azóta itthon vagyok Tárnokon.
– Miben maradtatok a klubbal, mikor kellene visszautaznod Németországba?
– Március 13-án még edzettünk, de a soron következő meccsünket már nem rendezték meg, azon a hétvégén haza is utaztam, hétfőn pedig már kaptam is az edzésprogramot a klubtól, ami egy hónapra szólt, éppen a napokban fog lejárni. Erősítő és futófeladatokat tartalmaz, de ettől függetlenül napi kapcsolatban vagyok az erőnléti edzőnkkel és a vezetőedzőnkkel is. Folyamatosan értekezünk a feladatokról, érdeklődnek, hogyan haladunk a munkával. A héten a felnőttcsapat kis csoportokban már edzett, de mi még nem tudjuk, mikor kell visszautaznunk Hamburgba.
– Ha visszatekintesz az utánpótlásfutballban eltöltött időre, sikerült kihoznod ezekből az évekből a maximumot? Mit gondolsz, jókor váltottál, nem tarthatnál előrébb, ami a felnőttfutballt illeti, ha tizenhat évesen még itthon maradsz?
Beke Péter védőeszközöket adományozot a tárnoki egészségháznak
– Annak idején maradhattam volna a Ferencvárosnál, hiszen ajánlottak szerződést, de szerettem volna kipróbálni magam külföldön, és bár azóta is volt érdeklődés itthonról, egyelőre nem gondolkodtam el a hazatérésen. Tárnoki vagyok, ott is kezdtem el futballozni, onnan kerültem a Dalnoki Akadémiára, melynek sokat köszönhettem a fejlődésem szempontjából, ahogy később a Ferencvárosnak is. Az FTC-ből a korosztályos válogatottba is bekerültem, U16 és U19 között mindegyik válogatottban szerepeltem eddig, szerencsére a sérülések elkerültek, így folyamatosan tudtam előrelépni. Azt nehéz megmondani, hol tartanék most, ha itthon maradok, de úgy gondolom jó döntést hoztam, amikor Hamburgba szerződtem és ezen az úton szeretnék tovább haladni.
– Hogyan telnek a napjaid, hogyan viseled a bizonytalanságot, hogy egyelőre nem tudhatod miként alakul a jövőd? Követed például, hogy járványügyi szempontból mi a helyzet a különböző országokban, ahonnét esetleg érdeklődtek irántad?
– A napi edzésmunka mellett is próbálom hasznosítani magam, és például vásároltam száz darab maszkot a tárnoki egészségháznak, ahol az én háziorvosom is van, hogy ezzel segítsem az ott folyó munkát. Azzal tisztában vagyok, hogy az utánpótlásfutball és a felnőttfutball között elsősorban fizikailag nagy a különbség, ezért mindent megteszek, hogy megfelelő erőben legyek, készen álljak arra, hogy adott esetben rögtön egy felnőttcsapathoz is csatlakozni tudjak, ha a helyzet úgy hozza, ez az idény már nem fejeződik be és a szerződésem lejártával klubot váltok. A jövőm szempontjából azért nehéz ez az időszak, mert egyelőre nem tudni meddig tart a járvány és nem az a fontos, hogy adott országban most milyen helyzet, hanem az, hogy milyen lesz akkor, amikor munkába kell állni, ezt viszont egyelőre nem lehet előre látni.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz